„Csak az ismeret, a tudás, a megismerés, a tapasztalat segíti át az embereket a rendellenesség okozta első ijesztő traumán, és mindegy, hogy ki és miben szabálytalan. Gyerek, felnőtt, fogyatékos, cigány, zsidó vagy meleg. ... Ha bárki veszi magának a fáradságot a találkozásra, megismerheti a másikat, és megtapasztalhatja, hogy nincs oka a félelemre.” - Sándor Erzsi
Fontosnak tartjuk, hogy ezt az ismeretet, a megismerés iránti igényt, lehetőséget a szélesebb társadalom tagjai is magukénak mondhassák. Éppen ezért szeretettel invitáljuk itt néhány sorban a kedves olvasót, néhány perc erejéig, hogy bepillantson mindennapjainkba:
A hosszú tél után, mily csoda, a Rákóczi utcán is beköszöntött a tavasz. S ha tavasz, akkor rögtön NŐ nap, nemzetközi Zoltán nap, ahogy Zoltánjaink is nevezik. Nem felejtettük el, mi is megünnepeltük. Széles hátú, kigyúrt vállú gáláns uraink férfias méltóságukat megőrizve készítették a hölgyeknek habos-babos, kis-virágos nőnapi üdvözlő kártyáikat. Míg a hölgyek cserébe vaníliás, rum-aromás muffínnal és citromos teával készültek viszonozni a figyelmességet. Így 2017. 03. 08-án délután kicsit meghatottan, kicsit félszegen, aztán meg vidáman ünnepeltük a Nőket, és köszöntöttük Zoltánjainkat. Az ünnepség emelkedett hangulatát Meggyesi János kollégánk alapozta meg elgondolkodtató szavaival, illetve gyönyörű és szívhez szóló kedves versével. Őt követték a sorban a női nem tiszteletteljes hódolóiként Laska Antal, és a saját versét szavaló Orgován Attila, aki még egy kis előadást is rögtönzött a nemek közti különbségekről. Volt virág, és csók, ölelés és köszöntés, körbeültük a terített asztalt, feszengtünk, majd oldódtunk, viccelődve törtük meg a csendet, és csendben lepleztük meghatottságunkat. Éppen mint egy nagy család, éppen mint te otthon, kedves olvasó.
Pappné Lippei Anikó